Szamárköhögés

1956 októberének vége Tomi és Annamari boldog, hogy nincs tanítás. Apa hazajön a munkából, és izgatottan meséli, hogy felpofozta a kollégáját. A nagyi szerez egy vekni kenyeret, ugyan átfúrta két puskagolyó, de van mit enni. A nagyi balodali, de a többiek egyáltalán nem tudják mit kezdjenek ezzel a forradalommal. Az amerikai rokonoknak telefonon, virágnyelven számolnak be, adnak helyzetjelentést. Anya disszidálni akar Ákos nevű fiúval, elindul-visszajön. Annamarinak lehet, hogy szamárköhögése van. Leverik a forradalmat, november közepén újra kezdődik a tanítás. Van olyan gyerek az osztályból, aki már soha többé nem jön iskolába. Gárdos tömören összegzi a filmet: „…azt a sok frászt örökítette meg, mely 1956 októbere-novembere táján elcsattant.” „Filmjében az otthon zárt, pizsamás-papucsos világából, egy tízéves kisfiú szemszögéből látjuk a forradalmi eseményeket.” (Farkas Eszter)

Rendező: Gárdos Péter
Forgatókönyv: Osváth András, Gárdos Péter
Dramaturg: Bíró Zsuzsa
Operatőr: Máthé Tibor
Vágó: Rigó Mária
Zene: Novák János
Hangmérnök: Réti János, Sipos István
Díszlet: Romvári József
Jelmez: Gyarmathy Ágnes
Fotó: Hegyi Gábor
Gyártásvezető: Elek András
Stúdióvezető: Köllő Miklós

Szereplők: Garas Dezső, Hernádi Judit, Törőcsik Mari, Eperjes Károly, Kárász Eszter, Tóth Marcell, Fehér Anna, Újlaki Dénes, Gera Zoltán, Reviczky Gábor, Végvári Tamás, Rudolf Péter, Gárdos Kati

1987, színes magyar játékfilm, 91 perc, 35 mm

Díjak:
  • 1987 – Magyar Játékfilmszemle: a társadalmi és a szakmai zsűri díja a legjobb férfi alakításért Garas Dezsőnek
  • Montreal: FIPRESCI díj
  • Frankfurt/a.M. (gyermekfilmfesztivál): a legjobb film díja
  • Chicago: Arany Hugó díj
  • 1988 – Troia: a legjobb rendezés díja
  • Bludenz: Arany Egyszarvú-fődíj
  • Vevey: Arany Pierrot díj a legjobb filmnek, Arany Sétapálca díj Garas Dezsőnek, Törőcsik Marinak, Hernádi Juditnak, Kárász Eszternek és Tóth Marcellnek